Az Európa Zöld Fővárosa kitüntető cím azoknak a településeknek ítélhető oda, amelyek működésükkel igazodni igyekeznek a klímavédelem és a fenntarthatóság követelményeihez. A díjra minden évben sok aspiráns jelentkezik, de csak egy kaphatja meg.  

Lisszabon, Európa Zöld Fővárosa (2020)

A város egyik fő célkitűzése (összhangban az Európai Unió klímavédelmi céljaival), hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ehhez a 2012-es bázisévhez képest 2030-ig 60%-os szénkibocsátás-csökkentést irányoztak elő. Ennek elérése érdekében az emisszió legjelentősebb csökkentését a közlekedésben (-55 %) kívánják elérni. Ehhez jelentősen fejlesztik a villamos-hálózatot új vonalak létesítése és új járművek vásárlása által, amivel 10.000 gépjárművel csökkenthető a városi utak napi terheltsége. Elektromos alapú közösségi közlekedési rendszert dolgoztak ki, amely kiterjed az autókra motorkerékpárokra és kerékpárokra egyaránt. Utóbbi kifejezetten kedvelt a város dombvidéki adottságai miatt. 200 km-el növelték a kerékpárutak számát, ezáltal az érintett területeken nyolcszorosára nőtt a kerékpárt használók száma. A GIRA (Városi Közös Kerékpár Program) elnevezésű kezdeményezés 1410 kerékpárral és 140 dokkoló egységgel jelentős sikert ért el, a kerékpár-kölcsönzések 60%-a a csúcsidőszakra esik, ezzel is mérsékelve a gépjárművek számát.

Energiahatékonyság tekintetében LED-esre cserélték a közlekedési lámpákat, amivel 94%-os energia megtakarítást értek el, míg a közvilágítás esetében 2021-ig a lámpák 50 %-át tervezik LED-világításra cserélni. Támogatják a köz- és magánépületek energiatakarékos fejlesztéseit, ún. 'Climate-Ready' tanúsítvánnyal látják el az energiahatékony létesítményeket. Állami lakhatási programot indítottak, melynek keretében fenntartható építészeti és környezeti irányelveknek megfelelő építészeti megoldásokat támogatnak. Jelentős befektetéseket eszközölnek a napenergia területén. Vízveszteség vonatkozásában a számos fejlesztésnek köszönhetően a világ egyik leghatékonyabb vízfelhasználóivá váltak. Jelentősen csökkentették a hálózati-veszteséget, folyamatosan monitorozzák a potenciális szivárgásokat. A szennyvizet tisztítás után újra hasznosítva öntözésre, utak takarítására használják fel, amivel 2020-ra 25%-os ivóvíz megtakarítást értek el. A szennyvíztisztító üzemeket a lakóövezetekbe integrálva helyezték el, sok esetben zöldtetőkkel ellátva teljesen leredukálva a bűzből adódó negatív hatásokat. A villámárvizek kezelésére tározókat alakítottak ki, míg a belvárosi területekről a víz elvezetésére csatornákon keresztül elkerülő rendszert hoztak létre.

A hulladékkezelés tekintetében megvalósult az újrahasznosítható hulladékok házhoz menő gyűjtése, illetve külön zöld és háztartási hulladék komposztáló program indult. Emellett a város közterületein alakították ki a világ legnagyobb vákuumos hulladékgyűjtő rendszerét. A hulladék keletkezésének megelőzésére számos kezdeményezés indult. Ilyenek az ún. Repair Café-k, ahol közösségi térben adódik lehetőség elromlott eszközök javítására; élelmiszer-hulladék csökkentési program indult; zéró-hulladék közösségek alakultak, valamint népszerűsítik a műanyagmentes rendezvényeket.

Lisszabon elkötelezett természeti területeinek védelme és fejlesztése mellett, miközben minőségi szabadtéri rekreációs helyet biztosít polgárainak. Ezt példázza a Monsanto Park lisszaboni kezelése, amelyért a város megkapta a Fenntartható Erdőgazdálkodás Tanúsítványt. Zöldítési és fásítási program keretében 9 db zöldfolyosót hoztak létre a város térszerkezetéhez igazodva, ezáltal hálózatba kötötték a város zöld területeit. Ezek egyike a Vale de Alcantara zöldfolyosó, ami a Monsanto Parkot és a Tejo-folyót köti össze kerékpárutakkal, sétányokkal, elősegítve a zöld felületek jobb elérhetőségét.

Az autó központú gondolkodást az ember központúság váltotta fel. Jelenleg a város költségvetésének 3%-át költik a járdák és gyalogutak komfortosabbá és biztonságosabbá tételére.

A világon eddig egyetlen városként Biodiverzitási Akció Tervet dolgoztak ki, amely kiemelt célja az ökoszisztéma-szolgáltatások monitoringozása. A Tajo-folyó torkolatát védett természeti területté és Natura 2000 területté nyilvánították, míg a belvárosban összesen 1000 hektár erdősített park található, amely a Forest Stewardship Council által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik. A város zöldterületeinek kezelését növényvédőszerektől mentesen végzik. Program indult a városi kertművelés érdekében. Jelenleg 650 ilyen kert létezik, ezek számát 2021-ig 1000-re szeretnék növelni.

Összességében Lisszabon egy teljesen integrált város létrehozását tűzte ki célul, holisztikus megközelítést alkalmazva a várostervezésben, amely figyelembe veszi a város minden aspektusát, beleértve a vizet, a közlekedést, a hulladékot, valamint az oktatást és a foglalkoztatást. A város az érdekeltek széles körét bevonja az innovatív várostervezés folyamatába, így a polgárokat, a vállalkozásokat, az egyetemeket és a nemzetközi partnereket egyaránt.

(Forrás: https://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2020-lisbon/15210-2/  A képek forrása www.pixabay.com)

Oslo, Európa Zöld Fővárosa (2019)

A kerékpározást segítő intézkedések, a közösségi közlekedés fejlesztése, autómentes övezetek kialakítása, az elektromos járművek használatának ösztönzése mind a klímacélok teljesülését segíti, de mellette csökkenti a lég- és zajszennyezettséget is. A tömegközlekedés népszerűsítésének fontos eleme például a járatok pontosságának növelése. A városi közlekedés részeként az elektromos taxik elterjedését a töltőoszlop-hálózat bővítésével, az áruszállítás zöldítését pedig az elektromos teherautók számára garantált parkolóhelyekkel kívánják elősegíteni.

Ezen túl az innovációk és a zöld gazdaságban történő munkahelyek teremtése is kiemelkedő jelentőségű, ami a meglévő erőforrások fenntartható hasznosítását erősíti. Erre jó példa a zöldhulladékból és szennyvízből előállított üzemanyag, amelyek a városi buszokat és a hulladékgyűjtő járműveket hajtják. A megújuló energiaforrások földrajzi környezetnek megfelelő, hely-specifikus alkalmazásait telepítik le az ún. energia-állomásokon. Ilyen például a Romerike biogáz erőmű, ahol kísérleti jelleggel az ételmaradékot is feldolgozzák. Ugyancsak pilóta projektként hozzáláttak egy lakópark átalakításához, hogy ott minden energiaigényt tiszta elektromos energiával fedezzenek. A projektet benevezték az "EU Green Charge" versenyre is. A technológiai innováció jegyében 2030-ra a város távfűtését is ellátó szemétégetőjében szén-dioxid elnyelő rendszert fognak telepíteni.

A norvég fővárosban a cégek, a civil szervezetek és a lakosság partnerségében létrejött a "Business for Climate Network", amely a gazdaság és a lakosság energiahasználatának klimatikus következményeit igyekszik csökkenteni. Ennek támogatására a norvég nemzeti támogatási alapon (ENOVA) túl a város saját forrásaiból is áldoz.

2016-ban a város "klíma-költségvetést" fogadott el, amelyben az energiagazdaság, az épített környezet és az erőforrások területén határoztak meg különböző intézkedéseket. Ennek megfelelően a szén-dioxid kibocsátást hasonló módon kezelik, mint a költségvetést. A norvég város közbeszerzéseiben az anyagi szempontokkal azonos súllyal esik latba az adott szolgáltatások és termékek klímasemlegessége.

A számszerűsíthető kibocsátás csökkentés mellett az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra is. A város a kiemelt célcsoportokkal, mint a vállalkozások, a gyerekek és fiatalok ("Climate Pilots") intenzív kommunikációt folytat.

A nagy ívű tervek megvalósítását sokszor még a nemzeti jogszabályi környezet sem teszi lehetővé, így Oslo aktívan lobbyzik a norvég kormány felé néhány, a tervek végrehajtását megnehezítő törvény megváltoz-tatásáért.

A város komplex és példaértékű klímavédelmi programja méltán vált világhírűvé és követendő globális sztenderddé számos város számára.norvég főváros több mint 650 ezer lakója számára klímabarát és igazán élhető, demokratikus és fenntartható életmódot kíván melynek fontos eleme a 2,3 t/fő éves szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentése. Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem elsődleges fontosságú a városban. A célkitűzések szerint 2020-ra az 1990-es szinthez képest felére csökkentették az üvegházgázok kibocsátását, 2050-re pedig szeretnék a szén-dioxid kibocsátást nullára vinni. Az ambiciózus célokat integrált intézkedésekkel kívánják megoldani, így például a zéró kibocsátással működő közlekedéssel. Oslo jelenleg a világ elektromos jármű fővárosa, hiszen az eladott járművek 30%-a elektromos üzemű.

(Források: Oslo Climate Budget, 2018 - https://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/

wp-content/uploads/2018/05/Oslo_Climate_Budget.pdf

Municipality of Oslo (2019): Climate Budget, 2019. - Technical Report)

Nijmegen, Európa Zöld Fővárosa (2018)

A köz- és magánszektor kapcsolata gyümölcsöző, hiszen például az az önkormányzati terv, hogy a közösségi közlekedést lebonyolító buszokat biogáz üzemanyagra állítsák át, megrendeléseket jelentett az iparnak, ráadásul új technológiák kifejlesztésére is inspirálta őket. A biogáz jelentős részét a térségből származó nyersanyagokból, így a város által termelt szerves hulladékból állítják elő. Az együttműködésbe a társadalom valamennyi rétegét sikerült bevonni, így azokat a fiatalokat is, akik a helyi egyetemre járnak. Ez nem volt nehéz dolog, hiszen maga az egyetem is törekszik a fenntarthatóság elérésére 2020-ig, több, a város céljaival harmonizáló területen is: az egyetemi polgárok magatartása, munka és tanulási környezet, oktatás és kutatás, partnerség és szervezet. A városban működő civil szervezetek, a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) eszközeivel a lakosság nagyobb részét elérik, így a klímabarát és fenntartható városfejlesztés a lakosság legnagyobb részének támogatását élvezi.

Az eredmények önmagukért beszélnek, hiszen mintegy 1500 hektáron parkok és természet-közeli területek segítik a szén-dioxid elnyelést és adnak lehetőséget a rekreációra. Átlagosan minden helyi lakosra 92 m2 zöldfelület vár, így 300 méteren belül bárki elérhet egy legalább 0,5 hektáros parkot. A zöld mellett jelentős a kék kiterjedése is. A város összterületének 8%-a vízfelszín, ami a mikroklíma enyhítésében játszik nagy szerepet. A sok még mindig nem elég, így a közelmúltban egy autóparkoló felszámolásával újabb zöldterületet hoztak létre (Korenmarkt Park), valamint bátorítják és anyagilag is támogatják a lakosságot, hogy korábban lebetonozott felületeken kisebb zöldfelületeket kreáljanak, amiket majd maguk gondoznak. Egyedül 2018 márciusában 4000 db fát ültettek a lakónegyedek további zöldítése érdekében.

Természetesen egy holland város nem létezhet kerékpárok nélkül. Nijmegenben összesen 250 ezer db kerékpárt számlálhatunk, ami azt jelenti, hogy 1 lakosra majdnem másfél jut! Az önkormányzat 5800 őrzött kerékpár parkoló üzemeltet, ennek köszönhetően a városközpontba és az egyetemre irányuló forgalom 65%-a, de a város egészében folyó, 7,5 km-nél rövidebb utazások majdnem 40%-a ma már biciklivel történik. Ezt egyszerű forgalomszervezési lépésen (pld. kerékpározható egyirányú utcák) túl egy a városközpont körül található 60 km hosszú kerékpáros sztráda is szolgálja.

Mivel Hollandia csak viszonylag kevés EU támogatásban részesül, a fejlesztések nagyobb része önerőből, kedvezményes hitelekből, közadakozásból, zöld kötvényekből és a polgárok önkéntes munkájából létesül.

(Forrás: NIJMEGEN - European Green Capital 2018.)

Essen, Európa Zöld Fővárosa (2017)

Napjainkban a munkaerő közel 80%-ának, valamint a város agglomerációjában élő ingázók számára biztosít munkalehetőséget. Korábban Robert Schmidt álma az volt, hogy a város, mind a természet, mind a lakók igényeit összhangba hozva működik anélkül, hogy az veszélyeztetné a régióban betöltött gazdasági befolyást. Ma azonban arról beszélhetünk, hogy Schmidt főterve hogyan segítette a város útját a szürkéből a zöldre való átmenetben. Említhető többek között a több száz kilométeres kerékpárút, vagy felújított patak- és folyószakasz, valamint azok a létrehozott zöldterületek, melyek közel 2200 futballpályát tesznek ki. A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében bevezetett átfogó intézkedések lenyűgöző eredményekként tárulnak elénk. Gondolhatunk a szennyvíz-tisztítótelepek modernizálására, melyek célja elsődlegesen a tisztítási műveletek elvégzése, azt követően pedig az energia előállítása, új zöldterületek létrehozása. A közterületek megvilágításának felújítási programjának köszönhetően évi 3000 tonnával sikerült csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást. A fűtési korszerűsítések következtében pedig a lakóegységek átlagos hőfogyasztásában figyelhető meg jelentős visszaesés. A további korszerűsítéseknek az önkormányzatok épületeinek energiafogyasztásában (számszerűsítve az utolsó 10 évben 16%-os csökkenés) mutatkoznak meg.

A környezettudatos politikai gondolkodás révén a levegőminőség javuló tendenciát mutat, azonban a forgalmas utcákon továbbra is jelentenek határértéken túlnyúló mennyiséget, elsősorban a nitrogén-dioxid esetén. A 2004-2013-ra tehető időszak között elmondható, hogy csökkent azon napok száma, amikor a PM10 koncentráció túllépte a napi határértéket. Essen további fejlődést irányzott elő, s a levegőminőség további javítását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése fogja elérhetővé tenni. Ennek érdekében a tömegközlekedés szorosabb összehangolására van szükség. A kerékpárosok és a gyalogosok infrastruktúrájába történő beruházások egyaránt hozzájárulnak a fenntartható közlekedés színterének megteremtéséhez, ugyanúgy, mint az elektromos autók megjelenése, valamint azok töltőállomásainak biztosítása.

Számos intézkedésről olvashatunk a zajszennyezés mértékének csökkenésére vonatkozóan, mint pl. az alacsony zajszintű aszfalt használata: 2014 óta 18 útszakaszt újítottak fel ezen technológia alkalmazásával. A csökkentés mértékéhez hozzájárul továbbá a kis sebességű zónák (30 km/h-s sebességkorlátozás) és zajkorlátok megalkotása. Különböző zajtérképek elkészítésekor - melyben 82 potenciális csendes zónát azonosítottak - nyilvánvalóvá vált, hogy további intézkedések megtétele válik szükségessé. Az óvintézkedések helyszínének kiválasztásában a természetvédelmi és szabadidős területeket vizsgálták, bár a lakó- és üzleti tereket is a listában találhatjuk. A vasútvonalak mentén szintén zajcsökkentő intézkedéseket hajtottak végre a zajvédő falak megépítése során.

A város kerékpáros közlekedése igen nagymértékű fejlesztésben részesült és részesül továbbra is napjainkig: a cél az, hogy a bő 375 kilométernyi épített bicikliúttal hozzájáruljanak a 2035-ös tervhez, miszerint 25%-kal növeljék a kerékpáros forgalmat. A bicikliút kiépítése során külön hangsúlyt fektettek a turisztikai látványosságok elérhetőségére is, ugyanis számos olyan helyet köt össze, amely érdekes lehet a zöld fővárost látogatók számára is egyaránt. Különösen fontos szerepet tölt be a Krupp-övezet néven ismert terület, amely területi nagyságát tekintve a városközpontnak többszöröse, s jelentős parkosítási és rehabilitációs projekteknek ad otthont.

Az Essen "kék aranya" elnevezést viselő Emscher folyó és mellékfolyói példaértéket képviselhetnek, amely megmutatja, hogy milyen módon lehet helyreállítani a vízivilág életterét. A korábban nyílt szennyvízcsatornaként funkcionáló területet ma már több száz kilométer hosszú zárt csatornarendszer övezi, melynek köszönhetően jelentős javulás figyelhető meg a víz minőségét illetően. A további fejlesztési tervek között szerepel Emscher partjának fejlesztése, természetes környezetének visszaállítása. A vizet érintő kérdéseknél fontos megemlíteni a város modern technológián alapuló vízkezelő-rendszerét: a zöld területek aktív bevonásával az áradás megakadályozása a cél, ugyanis az esővíz elvezetése ezen területeken történik, valamint hozzájárulnak a vízkészletek újratöltéséhez is. A jövőbeni tervek alapján a legnagyobb hangsúlyt azon technológiára helyezik, mely a gyógyszermaradványok és egyéb mikroszennyeződések kibocsátását jelentős mértékben képesek redukálni.

A városlakók a vásárlás tekintetében igencsak fenntartható módon gondolkodnak a mit, mikor, hol és kitől vásároljak kérdésekben. Számos projekt, ezen alapuló közvéleménykutatás, és bizonyítékul a mindennapi rutin mutatja azt, hogy az esseni lakók körében jóval népszerűbbek azon termékek, melyek a fenntarthatóbb fogyasztást tükrözik, valamint fontos tényezőként jelenik meg számukra, hogy "helyi gyökerekkel" rendelkező élelmiszereket készletezzenek otthonaikban. 2013-ban ennek kapcsán a Fair Trade rangos minősítés odaítélésével díjazták a várost. A lakosok szemléletformálására a közösségi szervezetekben, a munkahelyeken, a témakörhöz kapcsolódó médiatartalmakban, valamint a gyakorlatban - ne felejtsen el magával kosarat vagy újra felhasználható táskákat hozni, stb. - került sor. A cél az volt, hogy Essen megszabaduljon a műanyag zacskóktól. Ennek érdekében népszerűsítették a "greenApes" elnevezésű alkalmazást is, amely a mindennapi élet részeként a fenntarthatósággal kapcsolatos cselekvések előmozdításának különféle módjaival információk megosztására hivatott. Jó gyakorlatok kerültek bemutatásra, mint pl. a környezettudatos magatartás azon formája, amikor a biciklivel való ingázást választják a lakók, vagy helyi termékeket vásárolnak, valamint az újrahasznosítást számos üzletben beváltható pontokkal jutalmazták. Rendezvényeket szerveztek a lakosoknak, melyeken több gazda is bemutatta tevékenységi körét, közösségi kerteket hoztak létre, kerékpáros túrákon vettek részt.

A fentiek alapján tehát a lakosok megismerhették, hogy Essen területének gyakorlatilag a felét a zöldterületek foglalják el, amelyek számos fontos környezeti, gazdasági és rekreációs szolgáltatást nyújt a városnak és lakosainak. A zöld rétekkel és élénk városi terekkel, sűrű erdőkkel és a csillogó víz széles kiterjedésével, hatalmas parkokkal és számtalan zöldterülettel Essen rengeteg lehetőséget rejt magában.

2017-ben nyerte el Európa Zöld Fővárosa címét, s a benyújtott pályázatában átalakuló városnak nevezte magát, s jelmondatában "ESSENtials - changing the way we act" (ESSENcia - megváltoztatni, ahogyan cselekszünk) is nyilvánvalóvá vált az olvasó számára, hogy a városvezetés számára fontos a jövő városképe, figyelembe veszi lakói változásra való nyitottságát és a zöld szemlélet iránti elkötelezettségét, ami nélkül nem valósulhatott volna meg a fent említett környezettudatos kezdeményezések sokasága. 

(Forrás: https://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/wpcontent/uploads/2013/02/

Essen_EGCA2017_BrochureRD.pdf  A képek forrása www.pixabay.com)

Ljubljana, Európa Zöld Fővárosa (2016)